Az idei év első nyolc hónapjában Románia több mint 61 milliárd euró értékben importált árukat, a behozatal azonban jelentősen meghaladta a 82 milliárd eurót.Ez több mint 20 milliárd eurós ‘számlát’ eredményez, amelyet ki kell fizetnünk a kereskedelmi deficit kiegyenlítéséhez.Az importban a legjelentősebb növekedést az élelmiszerek és az élő állatok jelentették, ez a termékkategória közel 10%-kal nőtt a tavalyi év első nyolc hónapjához képest.
Így az év elejétől augusztus 31-ig eltelt 243 napban a behozatal napi 337 millió eurónak megfelelő összeget tett ki.
A nettó export alakulása jelentősen növelte annak zsugorító hatását, mivel az áru- és szolgáltatásimport volumene felgyorsult, miközben az export volumene éves szinten tovább csökkent – állapítja meg a Román Nemzeti Bank (BNR) a monetáris politikai bizottság legutóbbi ülését követő nyilatkozatában.
Ennek eredményeként a BNR továbbá jelzi, hogy a kereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen dinamizálódott.
Rövid távon nem várható az export élénkülése, amíg Románia fő kereskedelmi partnerei (különösen Németország) kedvezőtlenebb időszakon mennek keresztül.
Másrészt az import felgyorsíthatja növekedési ütemét, mivel a magánfogyasztás erőteljes, és ezt az import táplálja.
Az áruexport volumene szerényen nőtt – ismeri el a Nemzeti Bank az Inflációs jelentésben.’A kőolajtermékeket, a gumit, a nemfém ásványi anyagokat, a kohászati termékeket, valamint a gépeket és berendezéseket gyártó ágazatokban magasabb exportszállításokat regisztráltak; ezzel szemben az olyan ágazatok, mint a könnyűipar, a bútoripar, az elektronika és az elektromos berendezések továbbra is elmaradtak.’.
Ugyanakkor a 2023-as kielégítő termés a mezőgazdasági nyersanyagok nettó exportjának újbóli növekedéséhez vezetett (44 százalékos volumenváltozással), és valószínűleg hozzájárult egyes élelmiszerek (növényi olaj, malomipari és sütőipari termékek) kereskedelmi mérlegének javulásához.
Az árubehozatal felgyorsult, különösen a fogyasztási cikkek szegmensében (a keresleti pályával korrelálva), de különösen a közbenső termékek szegmensében.
Ez utóbbi esetben az energiaigényes ágazatok (vegyipar, kohászat és egyéb nemfém ásványi anyagok gyártása) fellendülése növelte a nyersanyagok iránti keresletet (különösen a földgáz és a kokszgyártási termékek, vasérc, ammónia és ásványi anyagok a vegyipar számára, valamint primer termékek az építőanyaggyártás számára).
