Minden ötödik, egymillió eurónál nagyobb vagyonnal rendelkező céget fenyeget a csőd – állítja egy szakértő.

‘Romániában több mint 43 ezer olyan cég van, amelynek vagyona meghaladja az 1 millió eurót.Ezek közül azonban körülbelül 8200 áll a fizetésképtelenség küszöbén.Jelenleg 20%-os növekedést tapasztalunk a közelgő fizetésképtelenséggel fenyegető cégek számában’ – mondta Paul-Dieter Cîrlănaru, az Impetum csoporthoz tartozó CITR vezérigazgatója a Coface országkockázati konferenciáján.

Hozzátette: ‘Szeretném hangsúlyozni Románia gazdasági környezetének törékenységét’, megjegyezve, hogy ezek a számok egy olyan időszakban keletkeztek, amikor nem voltak olyan konkrét sokkok, amelyek ezeket a számokat okozhatták volna.

Cîrlănaru beszélt az üzleti környezetre nehezedő, olykor nyomasztó nyomásról.’A nyomás különböző területekről érkezik.Elsősorban a növekvő termelési költségekből, a növekvő nyersanyagköltségekből, a jelenleg Európában a legmagasabb bérnövekedésből és a növekvő finanszírozási költségekből ered’ – mondta a CITR vezérigazgatója.

A 8200 vállalat 70%-a már több mint három éve ugyanabban a helyzetben van, ami azt jelzi, hogy nem alkalmaznak hatékony megoldásokat, amelyek segítenének nekik kilábalni ebből az állapotból.

‘Sok iparágban nagyon nagy a szemcsézettség is, ami azt jelenti, hogy amíg a vállalatok kicsik maradnak, sokkal kevésbé ellenállóak az ilyen sokkokkal szemben’ – tette hozzá Cîrlănaru.

Miért mentek fizetésképtelenségbe kulcsfontosságú vállalatok az év első felében?

Az alábbi következtetések a CITR elemzésének eredményei, amely a román gazdaság különböző ágazataiban az 1 millió eurót meghaladó vagyonnal rendelkező vállalatok pénzügyi és működési problémáit vizsgálta:

1. Likviditási problémák: A legtöbb vállalat likviditási problémák miatt került fizetésképtelenségbe.Különösen a kis- és középvállalkozások küzdöttek a pénzforgalom kezelésével, mivel nem tudtak eleget tenni rövid távú pénzügyi kötelezettségeiknek.
2. Növekvő működési költségek: A nyersanyag- és energiaköltségek növekedése jelentősen befolyásolta a vállalatok haszonkulcsát, ami ahhoz vezetett, hogy képtelenek voltak fizetni a hitelezőknek.A leginkább érintett ágazatok a feldolgozóipar és az építőipar voltak.
3. Felhalmozott adósságok: A hosszú lejáratú adósságok felhalmozódása és a hatékony átstrukturálásukra való képtelenség egy másik jelentős tényező.Sok vállalat nem tudta újratárgyalni a fizetési feltételeket, vagy nem tudott további finanszírozást biztosítani a működésük fenntartásához.
4. Az értékesítés és a kereslet csökkenése: A kereslet csökkenése mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon egyes vállalatoknál, különösen a kiskereskedelmi ágazatban, a bevételek jelentős csökkenéséhez vezetett.Ezt súlyosbította az infláció és az általános gazdasági bizonytalanság.
5. Vezetői döntések: A nem megfelelő vezetői döntések és a szilárd üzleti terv hiánya szintén hozzájárult egyes vállalatok fizetésképtelenségéhez.Az egyértelmű válságkezelési és kockázatcsökkentési stratégia hiánya számos elemzett esetben nyilvánvaló volt.

‘A közeljövőben valószínűleg folyamatosan növekedni fog a szerkezetátalakítási intézkedések száma, miközben visszatérünk a világjárvány előtti gazdasági és szabályozási környezethez.A szerkezetátalakítási lehetőségekhez való időben történő hozzáférés jelenti a különbséget a sikerre esélyes és a sajnos túl későn induló folyamatok között’ – zárta mondandóját Paul-Dieter Cîrlănaru, a CITR vezérigazgatója.

Mely ágazatok voltak a leginkább érintettek 2024 januárja és júniusa között?

A CITR ágazati elemzést végzett az év első felében fizetésképtelenségbe került összes vállalatról, betekintést nyújtva az egyes területek kihívásaiba, és támogatva a vállalatokat a megfelelő szerkezetátalakítási stratégiák kidolgozásában.

1. Nagy- és kiskereskedelem: Az összes fizetésképtelenség 26%-át a kereskedelmi ágazat képviselte, amelyre az infláció és a megélhetési költségek emelkedése által befolyásolt fogyasztói magatartás változásai voltak hatással.A vásárlóerő csökkenése az eladások és következésképpen a bevételek csökkenéséhez vezetett, ami számos vállalkozást fizetésképtelenség bejelentésére kényszerített.

Építőipar: Az összes fizetésképtelenség 20%-a az építőipari ágazatban történt, amely az anyagárak jelentős emelkedésével és a finanszírozáshoz való hozzáférés kihívásaival szembesült.A gazdasági bizonytalanságok és az infrastrukturális projektek késedelmei szintén hozzájárultak e terület instabilitásához.

Gyártóipar: Az összes fizetésképtelenség 12%-a az ezen ágazatban működő vállalatoktól származott, amelyeket az ellátási láncok problémái és a növekvő termelési költségek érintettek.Emellett a gyors technológiai változások és az alkalmazkodás szükségessége további nyomást gyakorolt az e területen működő vállalatokra.

Szállítás és raktározás: Az összes fizetésképtelenség 10%-a a szállítási és raktározási ágazatból származott, amely megérezte az emelkedő üzemanyagárak és a globális logisztikai helyzet hatásait.A szállítási volumen csökkenése és a növekvő működési költségek hozzájárultak a fizetésképtelenségek növekedéséhez.

Szállodák és éttermek: Az összes fizetésképtelenség 7%-a a vendéglátóiparból származik, amelyet a gazdasági bizonytalanságok és a fogyasztói magatartás változásai a járvány utáni időszakban továbbra is érintenek.A növekvő működési költségek és a szakképzett személyzet hiánya meghatározó tényezők voltak az ágazatban bekövetkezett fizetésképtelenségek számának növekedésében.

A régiók, ahol a legtöbb fizetésképtelenséget regisztrálták: Bukarest mintegy 574 céggel, Bihar mintegy 257 céggel és Kolozsvár mintegy 215 céggel.