A budapesti kormányfő és az Európai Bizottság elnöke a Reuters és a Politico beszámolója szerint összecsapott az Európai Parlamentben az Ukrajna, az EU reformja és a magyarországi demokrácia témájában folytatott vitában.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán az Európai Parlamentben elmondott beszédében ‘változást’ sürgetett az EU-n belül, ahol Magyarországot demokratikus visszalépéssel vádoló tüntetések fogadták.
A nacionalista vezető azért érkezett Strasbourgba, hogy ismertesse a Magyarország által december végéig betöltött soros EU-elnökség prioritásait.
‘Az Európai Uniónak meg kell változnia’, és a magyar elnökség ‘ennek a változásnak a katalizátora akar lenni’ – mondta az Európai Parlament képviselőinek.
Mielőtt Orbán beszélt a plenáris ülésteremben, baloldali EP-képviselők fejezték ki ellenérzéseiket politikájával szemben.’Nincs pénz a korrupcióra’ – állt a radikális baloldal által kifüggesztett transzparensen, utalva a Magyarországnak juttatott uniós pénzekre, amelyeket a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt részben befagyasztottak.
A szociáldemokraták is kitettek transzparenseket, amelyeken az állt: ‘Demokraták az autokraták ellen’.
Beszéde végén az ülésterem egyik részében rövid időre felcsendült a Bella Ciao című antifasiszta dal, mielőtt Roberta Metsola, a parlament elnöke közbelépett volna.’Ez nem az Eurovízió’ – jegyezte meg a máltai politikus.
Von der Leyen felidézi az 1956-os felkelést
Az egyik legerőteljesebb beszédet Orbán Viktor ellen azonban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mondta.
Magyarország veszélyezteti az európai biztonságot – jelentette ki szokatlanul nyers beszédében, amelyben bírálta Budapest Oroszországgal és Kínával való kapcsolatait.
Von der Leyen azzal vádolta Budapestet, hogy habozik csatlakozni uniós partnereihez, hogy támogassa Ukrajnát az orosz invázióval szemben, és hogy olyan döntéseket hoz, amelyek erősítik a Moszkvával és Pekinggel való kapcsolatokat.
‘A világ tanúja volt az orosz háború kegyetlenségeinek.Még mindig vannak olyanok, akik ezt a háborút nem az agresszorra, hanem az áldozatra hárítják’ – mondta von der Leyen.
‘Még mindig vannak, akik ezt a háborút nem (az orosz elnök) Putyin hataloméhségének, hanem Ukrajna szabadságvágyának tulajdonítják.Ezért szeretném megkérdezni tőlük: vajon a magyarokat hibáztatták volna-e valaha is az 1956-os szovjet invázióért?’ – tette hozzá.
Válaszul Orbán Viktor ‘meglepetését’ fejezte ki von der Leyen beszédével kapcsolatban, és elutasított minden párhuzamot Magyarország 1956-os, a szovjet elnyomás elleni felkelése és Ukrajna területének megvédéséért folytatott küzdelme között.
Megismételte az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó felhívását.
Orbán új stratégiát keres Ukrajnával kapcsolatban
Orbán Viktor kedden Strasbourgban a sajtónak nyilatkozva már elszabadult a kritika a ‘bal- és közép-európai elit’ ellen, ismét hangsúlyozta Donald Trumphoz való igazodását, és ‘új stratégiát’ szorgalmazott Ukrajnával kapcsolatban a Moszkvával való ‘közvetlen’ kommunikáció révén.
Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta szorosabbra fűzte hatalmát, miközben egyidejűleg korlátozta az ellenzék jogait, és többször összeütközésbe került Brüsszellel a bevándorlás és a jogállamiság kérdésében.
Júliusban az Európai Bizottság jelentést adott ki, amelyben megállapította, hogy Magyarország nem felel meg az EU demokratikus normáinak, különösen a korrupció, a politikai finanszírozás, az összeférhetetlenség és a média függetlensége tekintetében.
A Budapest és Brüsszel közötti konfliktus legújabb epizódjaként a Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy európai bíróság elé viszi Magyarországot a ‘szuverenitási törvény’ miatt.
