‘Bármilyen kompromisszum Oroszországgal, mint például a konfliktus befagyasztása, azt jelentené, hogy felkészülünk a háború következő szakaszaira’ – jelentette ki Mihail Podoljak, Zelenszkij tanácsadója, aki a HotNewsnak elmagyarázta a ‘Győzelmi terv’ általános rendelkezéseit, amelyet az ukrán elnök a következő napokban fog bemutatni a nyugati szövetségeseknek.
A ‘Győzelmi terv’ konkrét intézkedések és pragmatikus számítások sorát jelenti, amelyek révén Ukrajna képes lesz végrehajtani ‘A békeformulát’ , egy másik dokumentumot, amelyet Zelenszkij két évvel ezelőtt, október 11-én mutatott be a G7-országok vezetőinek – említette az elnöki tanácsadó a HotNewsnak adott párbeszédében.
‘A békeformula’ tíz lényeges pontból áll az ukrajnai háború befejezésének érdekében.Az első pont a nukleáris biztonsággal foglalkozik, célja a nukleáris zsarolás és az ukrán erőművekben bekövetkező incidensek megelőzése.A második az élelmezésbiztonságra összpontosít, a mezőgazdasági export helyreállítására törekedve.
A következő az energetikai infrastruktúra védelme, ami kulcsfontosságú, különösen az orosz támadások miatt.Egy másik pont az összes fogoly és Oroszországba deportált személy szabadon bocsátását követeli.
Ez a dokumentum felszólít Ukrajna területi integritásának helyreállítására is az ENSZ rendelkezései szerint.Az orosz csapatok teljes kivonása, a hatodik pont, egy másik lényeges lépést jelent az ellenségeskedések leállításában.
A tervben szerepel az igazságszolgáltatásban való elszámoltatás is azok számára, akik háborús bűnöket követtek el.Hangsúlyozza a környezetvédelem fontosságát, tekintettel a háború által okozott ökológiai károkra.Egy másik pont a konfliktus eszkalálódásának megakadályozására irányuló intézkedéseket szorgalmaz, beleértve az egyértelmű biztonsági garanciákat.
Mi a Zelenszkij által bejelentett Győzelmi Terv 4 kulcseleme?
– 2022. október 11-én, 2022. október 11-én, Mr.Zelenszkij bemutatta ‘Az orosz fenyegetés leküzdésére szolgáló békeformulát’ a G7 vezetőinek.Két évvel később Ukrajna mennyire került közelebb e dokumentum végrehajtásához?
– Értsük helyesen a két dokumentum, a ‘Békeformula’ és a ‘Győzelmi terv’ logikáját.
‘A békeformula’ Ukrajna konkrét álláspontja, amely megmutatja, hogy a diplomáciai erőfeszítések szempontjából hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak.
Felvázolja azokat a lépéseket, amelyeket elsősorban az agresszor országnak, Oroszországnak kell megtennie.Ez azt jelenti, hogy vissza kell térni a nemzetközi joghoz, amely garantálja Ukrajna területi integritását és szuverenitását.
A nemzetközi jog azonban csak akkor valósulhat meg, ha az Orosz Föderáció hajlandó visszatérni a jogi keretekhez.
Mivel ezt nem látjuk megtörténni, egy másik ‘konstrukció’, a ‘Győzelmi Terv’ jelenik meg, amely világosan, számokkal és tényekkel jelzi, hogy milyen kényszerítő eszközöket kell alkalmazni a ‘Békeformula’ megvalósításához.
Így ‘A békeformula’ leírja, hogyan kell befejezni ezt a háborút, míg ‘A győzelmi terv’, amelyet most javasolnak, egy matematikai képletként szolgál Oroszország korlátozására, hogy megértse mind ‘A békeformulát’, mind a háború befejezését.
‘A Győzelmi Terv’ előirányozza a katonai kényszert : mennyi és milyen katonai erőforrás szükséges ahhoz, hogy a háború megváltoztassa az irányát, és hogy Oroszország a lehető legnagyobb mértékben a saját területén érezze ezt a háborút.
Ez magában foglalja a gazdasági kényszerítést is – ez azt jelenti, hogy mit kell tenni az orosz gazdasággal, hogy a háborúért fizetett ár a lehető legmagasabb legyen.
A diplomáciai kényszer az Oroszországra gyakorolt kollektív nyomást jelenti az általa jelentett globális kockázatokkal kapcsolatban.
Politikai kényszer , ahogyan azt az elnök egyértelműen kijelentette, azt jelenti, hogy Ukrajna elkerülhetetlenül NATO-taggá válik.Minden szuverén országnak joga van ahhoz, hogy ilyen döntést hozzon saját belátása szerint, harmadik országok, jelen esetben az Orosz Föderáció befolyása nélkül.
– A hivatalos honlapon 10 pont van ‘A békeformulában’. Meg tudná mondani, hogy van-e részletesebb változata ezeknek a pontoknak, és hogy konkrétan mit tartalmaznak?
– ‘A békeformula’ a Svájcban tartott első békecsúcson került bemutatásra.Ott három pontot vitattak meg szélesebb körben: a fogolycserét, az energiabiztonságot és a kereskedelem szabadságát, beleértve a Fekete-tengert is.
Ezeket a pontokat kiemelték, és jelenleg is folyik a munka rajtuk, beleértve annak pontosítását, hogy logisztikailag hogyan lehet megvalósítani őket.
A többi pontra is javaslatot tesznek majd szélesebb formában.
Mint tudják, a hatodik pont az orosz csapatok kivonását írja elő ukrán területről.
Mindezeket az elemeket részletesebb formában fogják javasolni a közelgő második békecsúcson, amely jelenleg előkészítés alatt áll.
Itt meg kell értenünk, hogy a második békecsúcs csak akkor lehet hatékony, ha Oroszországot arra kényszeríti, hogy megfelelően érzékelje, mi történik.
Így visszatérünk a ‘Győzelmi tervhez’, ami a katonai eszközök számát, az orosz területen lévő katonai célpontok elleni csapás korlátozásának feloldását jelenti, függetlenül attól, hogy milyen messze vannak, és milyen fegyvereket használnak.Ezért a ‘Békeformulán’ belüli többi pont csak akkor lehet hatékony, ha Oroszországot a tárgyalási folyamat felé korlátozzák.
– A gazdasági szankciókon és az orosz területre nagy távolságból történő csapás engedélyezésén kívül a kényszerítés milyen más elemeire támaszkodik Ukrajna?
– Ukrajna elnöke jelenleg az Ukrajnát támogató kulcsfontosságú szövetségeseknek mutatja be a ‘Győzelmi tervet’, amely számos stratégiai kiegészítést tartalmaz.
A bemutatásra már sor került az USA-ban, most pedig az EU kulcsfontosságú országaiban, nevezetesen Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában stb. kerül sor.Egy szélesebb körű bemutatásra várhatóan a ramsteini platformon belül kerül sor, amelyet vis maior miatt egy későbbi időpontra halasztottak.
Ott a bemutatás az Ukrajna-barát koalícióhoz tartozó országok szélesebb köre előtt fog megtörténni.
Ezt követően az elnök nyilvánosan bemutatja ‘A győzelmi terv’ tartalmát, csak azokat a részeket, amelyeket nyilvánosságra lehet hozni, mivel a terv minden elemét nem lehet nyilvánosan megvitatni.Háborúban állunk.
‘Oroszország azon régióiban, ahol lecsaptunk, az emberek teljesen másképp érzékelik a háborút’
– Az ukrán katonai szakértőkkel folytatott megbeszéléseim alapján az egyik fő pont a Zaporizzsjai Atomerőmű visszatérése Ukrajna ellenőrzése alá.Igaz ez?
– Nyilvánvalóan érdekeltek vagyunk a területeink visszaszerzésében, beleértve az olyan atomenergetikai létesítményeket is, mint a Zaporizzsjai Erőmű.Várjuk meg a ‘Győzelmi Terv’ nyilvános bemutatását, és akkor minden világos lesz.
Ami a katonai irányt illeti, tapasztalatainkból látjuk, hogy az ukrán gyártású fegyverekkel orosz területen végrehajtott csapásaink hogyan befolyásolják az orosz társadalmon belüli hangulatot.Pánikot váltanak ki.
Oroszország azon régióiban, ahol ezek a csapások történtek, az emberek egészen másképp látják a háborút, és az orosz propagandát is más megvilágításban látják.
Ha ezek a csapások nemcsak a határ menti régiókra, hanem Oroszország központi területeire, különösen Moszkvára is kiterjednek, akkor a háborútól való félelemre alapozott tiltakozási szándékok növekedését fogjuk látni.
A kurszki régió tapasztalatai nagyon világosan le vannak írva (a Győzelmi tervben), beleértve a matematikai mutatókat arra vonatkozóan, hogy hány ilyen csapásra van szükség, hány rakétára van szükségünk, és így tovább.
Visszatérve a kérdésedre, a Zaporizzsjai Atomerőmű visszaszerzése nélkül senki sem fogja úgy tekinteni, hogy a háború helyesen ért véget.
– Ami a 6. pontot illeti, amely az orosz csapatok ukrán területről való kivonását célozza.Mikor és milyen feltételek mellett lenne ez megvalósítható?
– Vannak matematikai számítások.A háború már két és fél éve tart.Már világos, hogy Oroszország milyen erőforrásokkal és befolyási eszközökkel rendelkezik.
Ugyanakkor Oroszország erőforráshiánya egyre nő.Például a lövedékek hiányát az észak-koreai termeléssel, a rakéták és drónok hiányát pedig az iráni importtal kompenzálják.Oroszország nincs felkészülve a háború eszkalálódására.
Megértjük, hogy Oroszország önként nem fog megfelelni a nemzetközi jognak, erre kényszeríteni kell.
Teljesen programszerű megközelítésről beszélünk az orosz csapatok ukrán területről való kivonásával kapcsolatban, ami az orosz területen folyó háború mértékének felerősítését jelenti.
A ‘Győzelmi tervben’ ez nagyon világosan le van írva.
‘Biztonsági garanciák csak akkor lehetségesek, ha az agresszor ország elveszíti a háborút’
– Mr.Podoljak, ha a ‘Békeformula’ 9. és 10. pontjáról beszélünk, amelyek az eszkaláció megakadályozására és a háború befejezésének megerősítésére vonatkoznak.Hogyan látja a háború befejezésével kapcsolatos garanciákat, tekintve, hogy Oroszország jellemzően nem tartja be a korábbi megállapodásokat.
– Ez egy nagyon jó kérdés.Ahhoz, hogy olyan garanciákat kapjunk, amelyek egyértelműen meghatározzák, hogy milyen biztonság lesz Európában, az Orosz Föderációnak elkerülhetetlenül el kell veszítenie ezt a háborút.
Garanciák csak akkor lehetségesek, ha az agresszor ország a háború elvesztésével jogi és pénzügyi felelősséget vállal annak következményeiért.
Itt politikai kényszerítő eszközöket kell alkalmazni, például ahhoz, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon.És nem csak Ukrajna, hanem bármely más állam, amely szuverén jogát szeretné megvalósítani, hogy csatlakozhasson egy blokkhoz.
Minden más kompromisszum Oroszországgal, például a konfliktus befagyasztása, a háború következő szakaszainak előkészítését jelentené.Oroszország fő célja az uralom.Oroszország uralkodni akar mind a volt szovjet térségben, mind alapvetően egész Kelet-Európában.Itt ismét visszatérünk a ‘Győzelmi tervben’ aprólékosan kiszámított kényszerítő eszközökhöz.
‘Kétségtelen, hogy a társadalom elfáradt a háborúban’
– Van még egy kérdésem, amelyről olyan kiadványokban, mint a The New York Times, már szó esett: mennyiben változik a helyzet az ukrán társadalomban, és van-e hajlandóság arra, hogy bizonyos kompromisszumot találjanak a háború befejezése érdekében?
– Mindenekelőtt, a politikai vezetés szintjén nincs kommunikáció vagy terv arra vonatkozóan, hogy valamit engedjenek valaminek cserébe.Ez az első dolog.
A második dolog az, hogy a társadalom kétségtelenül fáradt a háború miatt.Már majdnem három éve tart a háború, és a pszichológiai-érzelmi fáradtság magas szinten van.Ez bizonyos negatív következményekkel jár.
Másrészt azonban felteszek egy másik kérdést is: ha például az Oroszországnak tett engedmények útjára lépünk, az azt jelentené, hogy elfogadjuk, hogy Oroszország megnyerte ezt a háborút, és így lehetővé tesszük számára, hogy hasznot húzzon a háborúból anélkül, hogy ennek bármilyen pénzügyi vagy jogi árát megfizetné.
Ugyanakkor Oroszország nem fogja elérni eredeti célját – Ukrajna területeinek teljes ellenőrzését.
Miért kellene tehát Oroszországnak ebben az esetben megállnia, és nem folytatnia tovább a terjeszkedését? Érted ezeknek a javaslatoknak az abszurditását?
Véleményem szerint ezek a javaslatok a háború természetének teljes meg nem értésén alapulnak, nem értik, hogy mit jelent az Orosz Föderáció, és félreértik, hogy Oroszország folytatni fogja terjeszkedését, mivel ez az egyetlen életképes lehetőség egy ilyen állam létezésére.Emiatt az ilyen tervek nem reálisak.
