Geoffrey Hinton, a 2024-es fizikai Nobel-díj két kitüntetettjének egyike tavaly megdöbbentő választ adott, amikor megkérdezték a véleményét az emberiség mesterséges intelligencia (A.I.) általi lehetséges elpusztításáról, amelyet gyakran ‘Terminátor-forgatókönyvként’ emlegetnek.
Hinton, az informatikai mérnök és kognitív-viselkedéspszichológus, akit a Google-nál a mesterséges neurális hálózatokkal kapcsolatos úttörő munkája miatt az ‘M.I. keresztapjának’ is neveznek, egy online előadás során tette ezt a megdöbbentő kijelentést, miközben a következő kérdésre válaszolt:
‘Valójában mellette vagyok, de azt hiszem, bölcsebb lenne, ha azt mondanám, hogy ellene vagyok’ – válaszolta.
‘Kérem, fejtse ki bővebben’ – sürgette a moderátor, láthatóan meglepődve.
Hinton megdöbbentő megjegyzései fél évig észrevétlenek maradtak
‘Nos, az emberek nem szeretik, ha lecserélik őket’ – viccelődött Hinton kínosan.
‘Milyen értelemben vagy mellette? Vagy miért?’ – folytatta a moderátor.
‘Szerintem ha valamit produkál. nos, sok jó dolog van az emberekben, de sok nem túl jó dolog is van az emberekben.Nem egyértelmű, hogy mi vagyunk a létező intelligencia legjobb formája’ – válaszolta a most 76 éves kutató.
‘Emberi szempontból minden az emberre vezethető vissza.De lehet, hogy egy nap eljutunk egy olyan pontra, amikor az olyan kifejezéseket, mint a ‘humanista’, rasszista kifejezéseknek tekintjük’ – tette hozzá Hinton.
Ezeket a kijelentéseket egy online előadáson tette, amelyet tavaly decemberben tartott a Massachusetts Institute of Technology MIT STS, a Tudomány, technológia és társadalom programja számára.
Tekintettel arra, hogy a program YouTube-csatornájának, ahol az előadást élőben közvetítették, majd később közzétették, mindössze néhány száz feliratkozója van, megjegyzései idén júniusig teljesen észrevétlenek maradtak.Ekkor az a személy, aki állítása szerint a fent említett kérdést benyújtotta, vitát nyitott a témáról a Redditen.
‘Hogy igazságosak legyünk, ez egy spontán válasz volt egy közönségből érkező kérdésre, de elég radikális kijelentés volt, amivel válaszolt – és hangsúlyozta az álláspontját, amikor megkérték, hogy fejtse ki’ – jegyezte meg a Reddit-felhasználó, aki felvetette a témát.
Hinton megjegyzései annál is inkább zavarba ejtőnek tűntek, mivel tavaly felmondott a Google-nál, és az M.I. veszélyeire figyelmeztetett.
‘Az M.I. keresztapja’ 2024-ben fizikai Nobel-díjat kapott a mesterséges neurális hálózatokkal kapcsolatos munkájáért
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden bejelentette, hogy a 2024-es fizikai Nobel-díjat John J.Hopfieldnek és Geoffrey E.Hintonnak ‘a mesterséges neurális hálózatokon keresztül történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért’.
‘Az idei fizikai díjazottak eredményei a fizikai tudomány alapjaira épülnek.Teljesen új utat mutattak be a számítógépek használatára, hogy segítsenek és irányítsanak bennünket a társadalmunk előtt álló számos kihívás kezelésében’ – áll a Svéd Királyi Tudományos Akadémia sajtóközleményében.
‘Munkájuknak köszönhetően az emberiségnek most egy új eszköz van az eszköztárában, amelyet jó célokra használhatunk.A mesterséges neurális hálózatokon alapuló gépi tanulás jelenleg forradalmasítja a tudományt, a mérnöki tudományokat és a mindennapi életet’ – hangsúlyozták.
‘A terület már most is lehetővé teszi a fenntartható társadalom építése felé vezető felfedezéseket, például új funkcionális anyagok azonosítását.Az, hogy a mesterséges neurális hálózatokon keresztüli mélytanulást hogyan fogják használni a jövőben, attól függ, hogy mi, emberek hogyan használjuk ezeket a hihetetlenül hatékony eszközöket, amelyek már most is jelen vannak életünk számos területén’ – közölte továbbá a Stockholmi Tudományos Akadémia.
John J.Hopfield 1933-ban született Chicagóban. 1958-ban doktorált az ithacai Cornell Egyetemen.A Princeton Egyetem professzora.
Geoffrey E.Hinton, 1947-ben született Londonban, 1978-ban doktorált az Edinburgh-i Egyetemen.A Torontói Egyetem professzora.
Hinton 2018-ban elnyerte a rangos Turing-díjat, amelyet az ‘informatikai Nobel-díjnak’ tekintenek, a gépi tanulási technológia területén végzett munkájáért.Ekkor Yann LeCun francia-amerikai és Yoshua Bengio kanadai kutató mellett őt is kitüntették.Őket hármójukat gyakran nevezik az ‘A.I. keresztapáinak’ vagy a ‘Deep Learning keresztapáinak’.
Tavaly a fizikai Nobel-díjat Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L ‘Huillier kutatók kapták ‘olyan kísérleti módszerekért, amelyek attoszekundumos fényimpulzusokat hoznak létre az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására’.
