Csütörtök este a Bundestag először vitatta meg a döntést az új közepes hatótávolságú amerikai rakéták és cirkálórakéták németországi állomásoztatásáról.Olaf Scholz kancellár július közepén jelentette be az állomásoztatást egy washingtoni NATO-csúcstalálkozón.Azóta Németországban vita kezdődött a biztonságról, az aggályokról és a költségvetési költségekről.
Scholz döntése meglepő volt, különösen azért, mert a NATO-n belül nem egyeztettek erről a lépésről.A német kancellár utalt Oroszországnak az Ukrajna elleni támadás óta tartó katonai megerősödésére, és kijelentette, hogy Németországnak ‘biztosítania kell elrettentő erejét’. Hivatalos kormányzati nyilatkozattól azonban eddig tartózkodott.
Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter szintén ‘komoly képességbeli hiányosságról’ beszélt, amelyet kezelni kell.A 2026-ban telepíteni tervezett három fegyverrendszer elérheti Oroszországot.Néhányuk nukleáris fegyverrel is felszerelhető, de csak hagyományos módon lenne alkalmazható.
A Bundestagban a rakétatelepítés támogatói – mind az ellenzékben, mind a kormánykoalícióban – kritizálták Olaf Scholzot.Florian Hahn, a bajor Keresztényszociális Unió parlamenti képviselője kijelentette, hogy Moszkva csak a ‘védelem és az elrettentés’ politikáját érti. Hozzátette, hogy Scholz ‘kommunikációjának hiánya’ ‘bizonytalansághoz vezet a társadalomban’.
Részleges támogatás a társadalomban
A szövetségi kormány rakétákkal kapcsolatos döntése egy olyan lakosságot érint, amely a felmérések szerint egyértelműen elkötelezett a NATO mellett.Ugyanakkor a háborútól való félelem egyre nő.
Az ARD-DeutschlandTrend aktuális, az infratest dimap által készített felmérésében a megkérdezettek 45%-a ellenzi most az állomásoztatást, míg csak 40% támogatja.Kelet-Németországban, ahol a Kettő plusz négy egyezmény miatt nem lehet fegyvereket állomásoztatni, az ellenállás 57%-ra emelkedik.Más intézetek felmérései hasonló képet mutatnak.
A telepítés támogatói azt kifogásolják, hogy a vitában szándékosan féligazságokat használnak.Falko Droßmann SPD-s képviselő kijelentette, hogy a demokrácia és a jogállamiság ‘mindenképpen megérdemli, hogy megvédjük’. A koalíciós partner FDP hasonlóan vélekedett.
Következésképpen a telepítés elsősorban válasz a rövid hatótávolságú orosz rakétákra, amelyeket 2018 óta az orosz Kalinyingrádi enklávéban állomásoztatnak.Onnan egy nukleáris fegyverzettel felszerelt rendszer szinte egész Lengyelországot, a balti államok egy részét és Németországot is elérheti.
Kritika és utcai tiltakozások
Dietmar Bartsch baloldali képviselő ‘szörnyűségnek’ nevezte a döntés meghozatalának és kommunikációjának módját. Frakciója a Bundestagban azt akarja, hogy semmisítsék meg a Németország és az USA közötti megállapodást.
A Zöldek részéről Merle Spellerberg képviselő kijelentette, hogy a széles körű nyilvános vita mellett a kancellár hivatalos nyilatkozatára is szükség van.
Közben az SPD-n belül is terjed a tervvel szembeni kritika.A frakcióvezető, Rolf Mützenich egy nem szándékolt katonai eszkaláció veszélyére figyelmeztetett.Brandenburg tartományi miniszterelnök, Dietmar Woidke szélesebb körű megbeszéléseket sürgetett.
A háború ellen október elején tüntetéseket szerveztek, többek között Berlinben is, ahol Ralf Stegner SPD-s képviselő felszólalt a rakétatelepítés ellen.Ezt az álláspontot Sahra Wagenknecht (BSW) és Gesine Lötzsch baloldali párti képviselőnő is támogatta.
Wagenknecht BSW-je eddig kettős stratégiát követett.Szövetségi szinten a párt népszavazást szorgalmaz.Szászországban, Türingiában és Brandenburgban a rakétatervek ellenzése a lehetséges koalíciók feltétele.A rakéták ‘hatalmas veszélyt jelentenek a lakosságra’ – figyelmeztetett Sevim Dagdelen parlamenti képviselő.
Sok kritikus számára a szóvivő Wolfgang Richter nyugalmazott ezredes.A biztonságpolitikai szakértő a Tagesschau.de szerint három pontot emelt ki, és kezdettől fogva megkérdőjelezte a tervezett végrehajtást.
Németországot ‘kiemelik’ az USA-val kötött egyoldalú megállapodás révén, mivel a többi európai partner nem osztozik a bevetés kockázataiban.Richter szerint kompetenciahiány is van.A NATO ma is támadhatna oroszországi célpontokat; az új rakéták azonban jelentősen csökkentenék a figyelmeztetési időt.Ez megváltoztatja az ‘USA és Oroszország közötti stratégiai egyensúlyt’, ami az instabilitás veszélyéhez vezet.
Milyen rakétákról van szó
A hidegháború óta először tervezi az USA, hogy Németországban olyan rendszereket állomásoztat, amelyek elérhetik Oroszországot.Ezeket a rendszereket csak 2026-ban helyezik át, és a német külügyminisztérium egyetlen indoklásként azt adta meg, hogy ‘az ilyen dolgok megvalósítása bizonyos időt vesz igénybe’.
Jelenleg nincsenek megbízható információk a Németországban állomásozó amerikai cirkálórakéták pontos számáról.Moszkva például 1600 kilométerre van Berlintől.Az orosz fővárost potenciálisan elérhetik az amerikai ‘Tomahawk’ cirkálórakéták, amelyek hatótávolsága akár 2500 kilométer is lehet.
A német-amerikai megállapodás a többfunkciós SM-6 rakétákra és az újonnan kifejlesztett szuperszonikus fegyverekre is vonatkozik.Ezek együttesen a NATO-szövetségesek jobb védelmét hivatottak biztosítani Európában.
Az úgynevezett INF-szerződést körülbelül öt évvel ezelőtt felbontották.Ez betiltotta a földről indítható közepes hatótávolságú nukleáris fegyvereket.A szerződést az USA a NATO-partnerek támogatásával szüntette meg, mivel Oroszország titokban beruházott a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták kifejlesztésébe.Oroszország megsértette az INF-szerződést, és az USA Trump elnök alatt felmondta azt.
Mivel az európaiak nem rendelkeznek közepes hatótávolságú rakétákkal, az amerikai hadseregnek átmenetileg be kell töltenie ezt a ‘képességhiányt’, amíg az európaiak öt-hét év alatt hagyományos rakétákat fejlesztenek ki.
Az orosz fenyegetés ellenére is vannak politikusok, akik az ‘újrafegyverkezési spirálra’ figyelmeztetnek.
Kié a fegyverek és ki fizeti az infrastruktúrát
A szövetségi kormány tárgyalt az amerikai kormánnyal az új rakétaállomásról.Mivel ez nem jár a Bundeswehr fegyveres katonáinak konkrét külföldi telepítésével, a szövetségi kormánynak nincs szüksége a Bundestag jóváhagyására.Ilyen jóváhagyásra csak akkor van szükség, ha az amerikai fegyverrendszerek állomásoztatása vagy az európai rakéták fejlesztése költségekkel jár.
A Németországot érintő költségekről azonban a kormány továbbra is szűkszavúan nyilatkozik.Egy szóvivő azt nyilatkozta, hogy bizalmas tárgyalások folynak, és a részletekről jelenleg nem lehet nyilatkozni.Az Egyesült Államok az állomásoztatást ‘NATO-n belüli kötelezettségének’ tekinti, ami azt jelenti, hogy az USA a fegyverrendszerek tulajdonosa, és az is marad.
Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszter az ARD-nek adott interjúban kijelentette, hogy ez ‘az USA döntése az állomásoztatás mellett’. Ennek ellenére Németországnak esetleg fizetnie kell az infrastruktúráért, ha a rakétákat hosszú távon Németországban akarják állomásoztatni.
